3. fejezet - Gossip Girls and Guys

Másnap reggel kicsit fáradtan ébredtem. Nem csoda, egészen hajnali egy óráig a tetőn időztem és csak néztem az elém táruló látványt, miközben az elmúlt órák hihetetlen eseményein töprengtem. Végül azonban az időeltolódás kifogott rajtam, így kénytelen voltam aludni menni. Pedig szívesen bámultam volna még a nyughatatlan város éjjeli fényeit. Ennél nem láttam szebbet. Ennél nem is létezhet szebb.
Nagy nehezen, de végül sikerült felkelnem. Beágyaztam, majd a fürdő felé vettem az irányt. Megmostam az arcom hideg vízzel - ettől mindig felébredek -, majd kentem egy kis hidratáló krémet az arcomra. Kivánszorogtam az előszobába, ahol Ed éppen újságot olvasott, Jess pedig a konyhában tevékenykedett.
- Jó reggelt! - csiripelte vidáman Jess, mire Ed is felnézett, és intézett felém egy kedves mosolyt, majd újra a kezében tartott papírtömegnek szentelte figyelmét.
- Jó reggelt! - viszonoztam a kedves mosolyt, majd a pulthoz lépve töltöttem magamnak egy fél bögre kávét. Éppen hogy csak belehörpintettem, amikor Jess gőzölgő palacsintát rakott elém. - Oh, igazán nem kellett volna fáradoznod. Összeütöttem volna valamit.
- Szó sem lehet róla, hogy az első amerikai reggelidet ne én készítsem! - húzta ki magát. - Reggeli után pedig mars készülődni, mert...ma eljössz velünk a forgatásra. - egy pillanatra a torkomon akadt a kávé. - Hogy ééén? - hitetlenkedtem.
- Nem akarlak egyedül hagyni már az első napodon, márpedig egész héten forgatnunk kell. Meg gondoltam megakarod ismerni a többi színészt... - vigyorgott.
- Még szép! - lelkesedtem, ahogy a szereplőkre gondoltam: Serena, Blair, Nate, Dan, Rufus, Lily, Jenny... Áááá! Ma találkozom velük!!! Gyorsabban kezdtem falni a reggelimet, pillanatok alatt bekapkodtam, majd kávéval leöblítettem. Beraktam a csetrest a mosogatógépbe, majd ugrándozva visszamentem a szobámba. Ajj, mit vegyek fel?!
Végül egy sötét farmernadrág és egy kanárisárga póló mellett döntöttem, a hozzájuk illő szandállal és egy karkötővel kiegészítve. A hajamat is sikerült normálisan beállítanom, és egy kis természetes make-upot is felkentem - semmi extra, csak egy kis szempillaspirál meg szájfény. Elégedetten mosolyogtam a tükörképemre, hosszú-vékony lábaimon különösen jól mutatott ez a rövidnaci-szandál kombó.
Indulás előtt még volt időm felhívni az otthoniakat, akiknek izgatottan számoltam be az eddig történtekről, és a soron következőkről...Jessel is beszéltek egy kicsit, de aztán le kellett ráznunk őket, mert Jessék már indultak volna a forgatásra. Anya hangját hallva természetesen rögtön honvágyam lett, de amint eszembe jutott a mai forgatás, jobb kedvre derültem.

Bár még csak előkészültek a forgatáshoz, már hatalmas tömeg gyűlt össze a forgatás helyszínén, Brooklyn valamelyik félreeső negyedében. Mi egy szürke, sötétített ablakos Audi kocsival érkeztünk, amit Ed vezetett - és ami egészen eddig az apartman egyik garázsában állt . Ahogy kiszálltunk - vagyis ahogy Ed és Jess kiszálltak - hatalmas sikítozás és örömkiáltás ütötte meg a fülemet. Jessék barátságosan intettek a rajongóknak a korlát túloldalára, majd a lakókocsik irányába tereltek minket. Jess kézen fogott és úgy húzott maga után, félve hogy eltévednék ebben az embertömegben. Statiszták, stábtagok, kamerák mindenhol. Huhh, izgi nap nyár elé nézünk.
Hirtelen mély együttérzés öntött el a rajongók iránt. Ha nem lennék ilyen kiváltságos, akkor csak én is egy lennék a sikítozó lányok közül. A világ legszerencsésebb lányának éreztem magam ebben a pillanatban. A kedvenceim között tölthetem a napjaimat, beszélhetek velük, az egyik a rokonom is. Még mindig nem fogtam fel igazán.

Jól eső borzongás fogott el, amikor becsapódott mögöttünk a lakókocsi ajtaja, elszigetelve bennünket az embertelen melegtől, mely odakint tombol, akárcsak a rajongók... Aztán néztem csak körbe. Sminkcuccok, ruhák és emberek tömkelege. Hogy fér el ennyi minden egy lakókocsiban?! Oké, ez nem olyan hétköznapi lakókocsi. Tényleg rohadt nagy, talán még egy dinoszaurusz is beleférne.
- Jessica! Edward! - futott hozzánk egy idősödő, szemüveges nő - Gyertek már, alig egy óra maradt az első jelenet felvételéig! - ragadta meg Jess karját, Edet pedig a másik irányba terelte, aki nyomott egy gyors puszit Jess szájára, majd a nő kérésére elindult a másik irányba.
- Ő velem van! - mutatott rám Jessy - Az unokahúgom, Bianca.
- Oh, szervusz kedveském, örülök, hogy megismerhetlek! - nyújtotta a kezét egy barátságos mosoly kíséretében. - Melinda vagyok.
- Részemről a szerencse, Melinda. - ráztam meg a kezét.

Melinda egy kicsi, de annál jobban megvilágított, illatos szobába hozott minket. A hatalmas tükrök előtt három lányt pillantottam meg, akiket éppen a sminkesek és fodrászok hada foglalkoztatott. Amikor közelebb értünk hozzájuk, akkor esett le, hogy kiket is látok. A szőke hajú szépség, Serena megformálója, Blake Lively és híres barátnője Blair, azaz Leighton Meester. A harmadik lányt azonban nem ismertem fel, biztosan új.
- Jessica! - ugrott fel Blake a székéből, amint észrevett minket. Megölelte, majd felém fordult. - Te vagy...Bianca, igaz? - tétovázott, de továbbra is kedvesen mosolygott. Halkan bólintottam, még mindig meg voltam szeppenve. Eddig csak Chuck Bass és Vanessa Abrahams megformálójához volt nagyon nagy szerencsém, most viszont itt állt előttem a sorozat főszereplője, Serena és a másodhegedűs Blair alakítója... Mondanom sem kell, hogy éreztem magam. Részletesebben is bemutatkoztam neki is és Leightonnak is, amíg Jess a sminkesek és a fodrászok gyűrűjében rekedt. Megtudtam a harmadik lány nevét is, aki vendégszereplőként jelenik meg a sorozatban - az első kulisszatitok, ez az! Ja igen, az ő neve Joanna.
Már egész jól hozzászoktam a sztárok jelenlétéhez, meséltem a lányoknak Magyarországról és az életemről. Hihetetlen milyen kedvesek és mennyire szerények! És hihetetlen, hogy velük beszélgetek.
Amikor végre Jess is kész van, egymásba karolva  - egyik kezem Jessy karján, mási kezem Leighton karján - lépünk ki a fülledt, párás new yorki levegőre. Blake egy nyafogásnak aligha mondható panaszt tesz a melegről az asszisztensek már ugranak is és hozzák a hűtött ásványvizes palackokat - az én kezembe is nyomnak egyet!!!

Már egy jó ideje ácsorogtunk odakint, a rendező magyarázott valamit Joannának és Leightonnak, miközben Blake és Jess a szöveget tanulmányozta. Egyszer csak kicsapódott a lakókocsi ajtaja és Ed lépett ki rajta...Chace Crawforddal a nyomában!

Fogalmam sincs, hogy a meleg vagy Chace közelgő alakja volt rám ilyen hatással, de úgy éreztem hogy menten elájulok. Aranybarna, kócos haja meg-megcsillant a napfényben, ahogy közeledett. Igéző, kék szemei mélyen belefúródtak az enyémbe. Pirulva kaptam el a fejem, a kezemben szorongatott ásványvíz palackjáról egészen a tenyerem aljáig csurgott a víz. Legalább ez hűsített valamennyire.
Chace sorban megölelte a lányokat, majd felém indult. Észrevétlenül megtöröltem vizes kezeimet a nadrágomba, majd Chace felé nyújtottam a kezem. Bemutatkoztam neki, ő is nekem - nem mintha erre szükség lett volna -, majd meglepően gyors mozdulattal magához húzott, és megölelt. Oké, a többieket is megölelte ez biztos valami hihetetlenül édes szokás nála. Nem bántam. Miért is tettem volna? És hmm, micsoda illata van... Kelletlenül engedtem el, amikor őt szólították. Kezdődik az első jelenet felvétele. Kénytelen voltam kiállni a kamerák elől, így a lakókocsik takarásában üldögélő alkalmazottak mellé telepedtem.  
Csapó indul, felvétel, kamera forog!